Kirándulás, programok

Szilvásváradi Állami Erdei Vasút

Az erdei kisvasutat Wessely Károly tervezte, majd 1908-ban adták át a forgalomnak. 1910-től Pallavicini Alfonz Károly tulajdonába került és az őrgróf család a II. Világháborúig üzemeltette. A 30-as években, a csaknem 30 km-es vonalon faanyagot és mészkövet szállítottak. Idővel az erdőgazdaság kezébe került üzemeltetés joga, akik 1966-tól a gőzmozdonyt dízelre cserélték. Ettől kezdve az árufuvarozás háttérbe szorult és inkább a turisztikai jellegű személyforgalom indult meg. Mára a korabeli gőzmozdonyt és a vasúti kocsikat felújították, és évente több mint 200 ezer utast szállítanak.

Kalandpark

A Szalajka-völgyben, csodálatos természeti környezetben, a zúgó Szalajka patak fölött található ez az extrém kötélpályarendszer, amely bárki számára elérhető. 5-6 méter magasságban dobogók vannak a fák törzsére rögzítve, és egyikről a másikra drótköteleken, rönkökön, kötélhurkokon lehet átjutni. A saját ügyességen, bátorságon túl karabinerek, csigák segítenek az akadályok leküzdésében.

Bátrabbaknak Adrenalin pálya is rendelkezésre áll.

Flying fox

Újdonság ez a 6 elemből álló csúszópálya, ahol "csak" annyi dolguk van a résztvevőknek, hogy átszereljék csigáikat az egyik csúszópályáról a másikra.

Az egyes feladatok megértését piktogramok is segítik, melyek minden akadály előtt el vannak helyezve.

Millenniumi kilátó

A kilátó az ezredforduló alkalmából épült 2000. augusztus 20-ára, Szent István napjára, a Gazdasági Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával a Kalapat-tetőn. A "Szibériai vörösfenyő" fából készült 36 méter magas építmény 20 méter magas teraszáról csodálatos kilátás nyílik Szilvásváradra és az erdőségekre egyaránt. Megközelíthető közúton a Szalajka-völgy irányából, vagy a szintén új kiépítésű Millenniumi Tanösvényen keresztül gyalogosan.

A Millenniumi Tanösvény

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és az Egererdő Erdészeti Rt. által épített tanösvény Szilvásváradról vezet a kalapat-hegyi parkolóig. Már a község parkolójában található egy információs tábla, amely elvezeti az érdeklődőket az útvonal kezdő állomásáig. Tervezésénél az elsődleges cél az volt, hogy minden korosztály számára elérhető és teljesíthető legyen. A nyomvonal jól kiválasztott, könnyen járható, kőtörmelékkel felszórt. A meredekebb emelkedőkön korlátok és lépcsők segítik a közlekedést. Három pihenőhely került kialakításra faasztalokkal, padokkal és esőbeálló házakkal. A túra során 20 táblával találkozunk, melyek részletesen bemutatják a természet értékeit, a természetvédelem feladatait, az erdőt és az erdőgazdálkodást. A tanösvény hossza 1940 méter, szintemelkedés 210 méter. A tanösvény jelzése a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság egész területén megszokott, egységesen alkalmazott átlós kék sáv.

A lipicai ménes

A nagy jelentőségű vonzástényezője a lipicai ló, a hozzá és a lovassporthoz kapcsolódó létesítményrendszer.

A lipicai ló történetét már sokan, sokszor megírták, ezért csak annyit, hogy a ménes ősei Karthágóból kerültek Európába még az ókorban. A helyi, nehéz testű pireneusi lóval keresztezték és a legsikeresebb fajtából alakult ki a híres andalúziai ló. 1576-ban II. Károly főherceg az adriai karsztvidéken, Lipizzán ménest alapított. Az osztrák andalúziai lovak az új andalúziai vérfrissítéssel képezik a mai lipicai ló első egyedeit. A ma is fedező méntörzsállomány 1772-ben került Lipizzára, majd a háborúk miatt először Mezőhegyesre, majd Fogarasra, később Bábolnára költözött a ménes. 1950-61. között a lipizzai viszonyokra leginkább hasonlító Szilvásváradra (a Bükk-fennsíkra) települt át a ménes, és a mai napig is itt van a magyar lipicai ló hazája.

A ménes létszáma évtizedek óta 250 körül mozog, ebből a tenyészkancák száma 65-70. A lovak három külön ménest alkotnak: az anyakanca-, az évjárati mén- és kancacsikó ménest.

Anyakanca ménes

Szilvásvárad területén található az anyakanca ménes. Itt 70 kancát lehet elhelyezni csikójával. Az istállók és a major kialakítása elsődlegesen tenyésztési célokat szolgál, de a Hajtókocsi kiállítás, és a Maestoso - Lipicai ajándékbolt is itt várja a vendégeket.

Csődörcsikó ménes

A csipkéskúti telep alapját a 80 fiatal csődörcsikó befogadására alkalmas istálló képezi nagy kifutóval.

Kancacsikó ménes

A növendék kancacsikók a Szána-völgyében található ménesben kapnak helyet. Ez Szilvásvárad közvetlen közelében található Nagyvisnyó irányában.

Hajtókocsi kiállítás

Szebbnél szebb szekereknek, kocsiknak, szánkóknak ad otthont a kiállítás a Ménesudvar területén belül.

Lipicai Fajtatörténeti Kiállítás

A lipicai ló történetét és vándorlását mutatja be egy állandó kiállítás, mely a ménistálló oldalszárnyában várja az érdeklődőket.

Gyönyörű klasszicista stílusú épület, hat törzsmén is itt "lakik" a grófi istállóban.

Maestoso - Lipicai ajándékbolt

3348 Szilvásvárad, Fenyves u. 4 (Ménesudvar)

Lovaspálya

A falu és a Szalajka-völgy közötti területen épült fel Európa egyik legszebb lovaspályája. A több mint 14 ezer embert befogadó létesítményből csodálatos kilátás nyílik a Bükkre is. A rendszeresen megrendezésre kerülő lovas és fogathajtó versenyeken kívül alkalmas a stadion más rendezvények lebonyolítására is.

Fedett lovarda

A lovaspályával szemben a Szalajka-völgyi bekötőút másik oldalán épült fel az 1500 fő befogadóképességű lovarda. A bemutatók műsorán szerepel csikósbemutató, voltizs (gyermek lovastorna) bemutató, zenés díjlovaglás, tenyészállatok bemutatója (törzsmének, törzskanca, csikó), fogatok akadályhajtása és fogatos karusszel.

Lovas turizmus

A lovak tisztelete, szeretete, a lótartás, a lovaglás iránti igény egyre nő mind itthon, mind külföldön. A lovaglás egy szűkebb, jómódú réteg sportja, hobbyja helyett egyre inkább növekvő, széles társadalmi rétegeket jelentő szegmensek keresletét elégíti ki. Egyre szélesebb körben tudatosul, hogy a lovaglás nem csupán egy igényes, szép sport, hanem a szabadidő-eltöltés izgalmas, az egészségmegőrzés fontos eszközét, lehetőségét jelenti. Egyre nagyobb érdeklődés mellett bonyolódnak le a díjlovagló, díjugrató versenyek, s a lovas-bemutatók.

Szilvásváradon az egyéni turizmusban leginkább a "fogatos turizmus" (sétakocsikázás) terjedt el, elsősorban azért, mert a lipicai lovakat fogathajtásra használják a kitűnő vérvonal fenntartása mellett. A fedett lovarda nemcsak lovasbemutatók, hanem téli edzőtáborok, versenyek ideális helyszíne is. Akik nincsenek olyan közelségben a lovakkal, hogy edzőtáborokban vegyenek részt, de szeretik a természetet és e nemes állatokat, őket is remek programok várják. A gyönyörűen felszerszámozott lovas hintók akár 50-55 fős csoportoknak is feledhetetlen élményt tudnak nyújtani, bemutatva e táj egyedülálló értékeit. Télen lovas szánkózási lehetőség is van.

Szilvásváradról

Időjárásjelentés

Menetrendek